Kérdőív alapok

A kérdőív jó kiegészítője a dolgozatodnak, feltéve, ha figyelsz néhány dologra az összeállítás során. A rosszul elkészített kérdőív viszont éppen ellenkező hatást válthat ki, gyengítheti a szakdolgozat színvonalát. Itt van néhány alap dolog, amire figyelned kell a készítés során. Először is ne próbáld meg a végleges kérdőívet már a dolgozat elején elkészíteni. Semmi értelme, ugyanis nem lesz jó. Amikor elkezded a dolgozatod írni, még egy csomó dolog homályos. Ezekre akkor fogsz rájönni, amikor már legalább az elkészítendő oldalak felén túl vagy. Menet közben számos jó ötleted lesz, amit érdemes beemelni a kérdőív kérdései közé. Az összeállítás során törekedj az egyszerűségre és érthetőségre.

Parafrász

Akarom mondani parafrázis. A dolgozat készítésekor visszatérő kérdés: hogyan lehet jól feldolgozni egy -egy szakirodalmat? Parafrázist kell készíteni belőle. Na ettől a szótól mindenki "befrászul". Pedig nem kell. A parafrázis nem más, mint, megértesz egy szöveget és átírod a saját szavaiddal. Azaz a parafrázis a következőt jelenti. Olvasol, megérted, átírod, lehivatkozod. A legtöbben ott akadnak el, hogy, hogyan lehet átírni egy szöveget. Ha megértetted, akkor nagyon könnyen. Gondolom a Herry Pottert is megértetted, le tudnád írni miről szól egy-egy fejezete. Vagy bármilyen más könyvet be tudnál mutatni, elolvasás után. A jó parafrázis készítéséhez szükség van némi rutinra, de a gyakorlás k

Kiszervezés, ez kell neked

Az outsourcing vagy kiszervezés, ma elég népszerű terület az üzleti életben. Én azt vallom a szakdolgozatkészítésekor is nyugodtan használhatod. Nézzük, mit lehet, mit kell és mit nem szabad kiszervezni a dolgozatírása közben. Mit lehet kiszervezni? Tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam, mindent kiszervezhetsz. A dolgozat esetében a "minden" értelemszerűen azt jelenti, az egész dolgozatod megíratod valaki mással. Megteheted, de én ezt mégsem javasolnám. Talán majd egyszer összeszedem azokat a pontokat egy blogbejegyzésben, ami miatt erre nem szavaznék. A "minden" kiszervezése helyett inkább válassz egy-egy részterületet, amit átpasszolsz másnak. Ilyen terület lehet: irodalomgyűjtés a teljes

Saját fotók, ábrák a dolgozatban.

Nem, a fotók nem rólad készülnek, hanem a szakirodalomról, feltéve ha indokolt annak a dolgozatba kerülése. Sokszor látok olyan dolgozatot, ahol egy-egy könyvben szereplő, témába vágó ábra, grafikon beemelésre kerül a dolgozatba. Ennek legegyszerűbbnek tűnő megoldása a fotózás. De könyvből fotózni nem is olyan egyszerű. Van, hogy a könyvet nem sikerül teljesen kihajtani, ezért a fotó olyan lesz mint a 3D-s mozi, térben meghajlik. Előfordulhat az is, hogy a kép egyik sarkában a legújabb körömlakk színt csodálhatja meg a konzulens a műkörmöddel együtt. De az sem ritka, amikor egyszerűen olyan sötétre sikeredett a kép, hogy nem csak az adatok, de még a nagyobb méretű feliratok sem látszottak r

Amitől a konzulens beájul

A konzulens ember, ha hiszed, ha nem. Nem, nem terrorista, akinek egyetlen fő célja, hogy téged kikészítsen. Nem is űrlény, aki érthetlen, galaktikus nyelven nyomja a jobb füledbe a teendőket. - Na jó, ez utóbbi előfordulhat - Ő csak azt szeretné, ha zökkenőmentesen és minimális problémával leadnád a dolgozatodat. Nézzük mitől ájul be egy konzulens. Kezdjük a negatív példákkal. Negatív beájulások Amikor már a negyedik konzultációra mész el úgy, hogy ismét nagymamád született és ezért nem tudtál készülni. Ha állandóan valamilyen kifogással jössz, miért nem készültél, akkor az egyértelműen annak a jele, nem érdekel a saját szakdolgozatod. Ha téged nem érdekel, a konzulenst, miért érdekelné? A

Hivatkozások jól és rosszul

Miért olyan ördöngösség, jól hivatkozni valamire? Nagyon egyszerű és nagyon fontos része ez a dolgozatodnak. A hivatkozás a mű beazonosítása. Ez alapján lehet tudni, mit használtál a dolgozatodnál. A hivatkozás olyan mint egy utca és névtábla, segítségével pontosan meghatározod a művet. A hivatkozások esetében az úgynevezett szerzőségi adatokat kell feltüntetned a dolgozatban. Ez nem más, mint a szerző neve, a mű címe, a kiadás helye, a kiadás ideje, a kiadó neve. Ezek mind megtalálhatóak a könyv borítóján, vagy első, belső borítóján. Ezek azak az alap információk, amelyeket mindenképpen meg kell adnod egy-egy mű esetében. Emellett szükség lehet még fejezetcímekre, oldalszámra, esetleg ISSB