Nem, a fotók nem rólad készülnek, hanem a szakirodalomról, feltéve ha indokolt annak a dolgozatba kerülése.
Sokszor látok olyan dolgozatot, ahol egy-egy könyvben szereplő, témába vágó ábra, grafikon beemelésre kerül a dolgozatba. Ennek legegyszerűbbnek tűnő megoldása a fotózás. De könyvből fotózni nem is olyan egyszerű.
Van, hogy a könyvet nem sikerül teljesen kihajtani, ezért a fotó olyan lesz mint a 3D-s mozi, térben meghajlik. Előfordulhat az is, hogy a kép egyik sarkában a legújabb körömlakk színt csodálhatja meg a konzulens a műkörmöddel együtt. De az sem ritka, amikor egyszerűen olyan sötétre sikeredett a kép, hogy nem csak az adatok, de még a nagyobb méretű feliratok sem látszottak rendesen. Ez nem profi megoldás és sokat ront a dolgozatod minőségén.
A könyvből kifotózott cucc legyen jó vagy legalábbis törekedj rá, hogy annak tűnjön. Még sem túl szerencsés ha elmosódott a kép, mint édesanyád arcán a mosoly, ha nem sikerül lediplomáznod.
Az az igazság, hogy szerintem fotót készíteni egy -egy könyvbeli ábráról, táblázatról csak akkor érdemes, ha kellő fény áll rendelkezésedre. A legtöbb könyvtár például erre nem alkalmas.
Fontos az is, hogy a könyvet teljesen ki lehessen nyitni és a kiválasztott oldalt pontosan le lehessen szorítani úgy, hogy ne látszodjon a kezed, a rögzítéshez használt másik könyv, vagy egyéb eszköz. Ha ezeket nem tudod megoldani, inkább hagyd ott azt az ábrát, grafikont és válassz másikat.
Dönthetsz úgy is, te saját magad készíted el azt az ábrát, grafikont. Sok esetben ez az egyszerűbb. Igaz, ez jár egy kis plusz munkával, hiszen az ábra tartalmát gépre kell vinned, de utána a Windows segítségével profi, könyvbeli ábrát készíthetsz te magad is.
Amire még figyelni kell, bármelyik utat választod az a méretezés és a számozás. A képek mérete kapcsán két dolgot tarts szem előtt.
Ne legyen olyan kicsi, ami már zavarja az olvashatóságot. Ugyanolyan távolról lehessen tisztán látni és olvasni a tartalmat, mint a dolgozat szövegét.
Ne legyen olyan nagy, hogy meghaladja az oldal egyharmadát. Amennyiben a képed ennél nagyobbra sikeredett, úgy inkább tedd a mellékletek közé.
A számozás esetében megint az iskola formai elvárása lesz az irányadó. Ettől függetlenül általában mindenképpen fel kell tüntetni az ábra, grafikon sorszámát és megnevezését.
Például:
1.sz. ábra; vagy 2.sz. grafikon.
Emellett szükség lesz az ábra, grafikon nevére is.
Például:
1.sz. ábra: A folyami rákok éjszakai viselkedése
Ha valamilyen könyvből, dokumentumból vetted át, átalakítás nélkül, akkor a forrás megnevezésére is szükséged lesz.
Például:
1.sz. ábra: A folyami rákok éjszakai viselkedése Forrás: Kiss Béla: Az éjszaka élőlényei, Budapest, XY kiadó, 2007
Ha valamely könyvből, dokumentumból vetted át az ábra tartalmát, de te magad készítetted el, akkor ennek tényét is fel kell tüntetned.
Például:
1.sz. ábra: A folyami rákok éjszakai viselkedése, saját feldolgozás Forrás:Kiss Béla: Az éjszaka élőlényei, Budapest, XY kiadó, 2007
Még egy fontos dolog, az utolsó két példánál. Fel kell tüntetned a pontos oldalszámot is, ahonnan vetted az ábrát.
Például:
1.sz. ábra: A folyami rákok éjszakai viselkedése, saját feldolgozás Forrás: 89.o. in: Kiss Béla: Az éjszaka élőlényei, Budapest, XY kiadó, 2007
Amikor ezekkel mind megvagy, már csak a formai beállításokat kell elvégezned. A képeket ábrákat, grafikonokat egységesen középre helyezd el. Az ezekhez tartozó címeket is egységesen, az ábrák alatt vagy felett kell megjelenítened, attól függően az iskola hogyan kéri.
Figyelj arra, hogy a dolgozatban szereplő ábrák, táblázatok, képek, grafikonok esetében általában külön-külön indul a sorszámozás.
Érdemes ezeket a formai beállításokat memorizálnod és következetesen alkalmaznod, mert sok időt elvihet a végén ezek beállítása.