Nem tudom miről írjak!

Ez a probléma szinte minden héten előkerül egy-egy megkeresés során. Vajon miért lehet az, hogy egy-egy téma kapcsán, van, aki tudja, miről írjon, van, akinek pedig lövése sincs, hogyan kezdje el a szakdolgozatot.

Mi lehet a különbség a két tanuló között?

Az egyik diák ennyivel jobb lenne a másiknál? Esetleg ennyivel nagyobb lenne a tárgyi tudása?

Biztos van jelentősége a megszerzett tudásnak is, de valójában a két szakdolgozó között van egy alapvető különbség, ami miatt az egyiknek nem megy az írás, míg a másik világosan látja, miről kell írnia.

Ez a különbség pedig nem más, mint a TER-VE-ZÉS, az alapok jó lefektetése. A helyes hipotézis állítása, és a megfelelő vázlat.

Nem lehet úgy nekilátni a dolgozatnak, hogy leülsz a gép elé, magad mellé veszed a kávédat, leírod a címet, majd komoly arccal várod az ihletet. Nem szeretnélek elkeseríteni, de így majd jó sokáig kell várnod az IHLET-re. Ezzel a módszerrel, lehet, hogy a lendület elvisz a bevezetés megírásáig. Esetleg eljutsz az első fejezetig is, de nagy valószínűséggel a második fejezetet már nem fogod tudni elkészíteni. El fogsz akadni menet közben.

Miért mondom ezt? Mert tudom a tapasztalatok alapján.

Dolgozatot úgy kell írni, hogy előre megtervezed.

Ha nem tudod, miről írj, mitől lesz újdonság a szakdolgozatodban, akkor menj vissza a kezdetekhez és tervezd meg a dolgozatod vázát. Gondold végig, miről fog szólni. Mi lesz a hipotézised? Milyen újdonságokat tudsz belevinni a témába?

Igen, ezeket az elején az első „A” betű leütése előtt kell végig gondolni. Máskülönben nem fogod tudni, miről is kellene írni.

A házak építése is a megfelelő alap lerakásával indul. Neked is alapoznod kell, ahhoz, hogy tudj miről írni a dolgozatban. A konzultációkon is azzal kezdünk általában, hogy az alap elgondolásokat helyre tesszük, a hibás gondolatokat elvetjük, a vázlatot bepontosítjuk. Utána már könnyebben megy az írás.

Alapozz alaposan és nem lesz, gondod a miről írjak kérdéssel.