Hát ilyen előfordulhat. Az biztos, hogy ebben az esetben nem fogsz örömtáncot lejteni, de tovább kell lépned. Jöjjön hát az újratervezés és egy átalakuló vázlat. Ahhoz, hogy ez az újabb vázlat ne végezze az előzőhöz hasonlóan, érdemes figyelembe venned néhány dolgot.
Legelőször is, ha a konzulens visszadobja a vázlatod, ne ess pánikba! Próbálj meg minél több részletet megtudni azzal kapcsolatban, mi nem tetszett neki. A legjobb alkalom erre a személyes konzultáció. Az emailben feltett kérdések sokszor válasz nélkül maradnak vagy nem tudsz a válaszokból kivenni annyi plusz információt, ami segítené a haladásod.
Kérj inkább személyes konzultációt vagy keresd fel a konzulenst a fogadó idejében. Kérdezz minél többet, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a címmel van problémája, a vázlat szerkezetével, a saját kutatás módszerével vagy egyszerűen a hipotézisek nem tetszenek neki. Ne adj Isten az összegyűjtött szakirodalmat érzi kevésnek vagy nem megfelelőnek. Esetleg mindegyikkel együtt elégedetlen. Ezek ugyanis más-más problémára utalnak. Éppen ezért muszáj sokat és addig kérdezned tőle, míg ki nem derül a valódi probléma. Lehet, hogy úgy érzed nincs igaza a konzulensednek, de akkor is ki kell deríteni, mi zavarja leginkább a vázlatodban. Enélkül ugyanis nem fogsz tudni újra tervezni.
Csoportokba szedve összeszedtem néhány lehetséges problémát, mely a szakdolgozat vázlat visszadobásával járhat.
Probléma a címmel
Alapproblémát jelent, ha a cím egyáltalán nem találkozik a vázlatpontokkal.
Példa
a választott címed: Állatmenhelyek gazdasági helyzete
a vázlatpontok pedig erről szólnak: A menhelyek, és az ott ellátott állatok kiszolgáltatott helyzete már nem vált ki érzelmi hatást a lakosságból. Ezt egy lakossági kérdőívvel alá is támasztod.
A cím és a vázlat köszönő viszonyban sincs. Gondold végig! Amikor kezedbe veszed például Mikszáth Kálmán: Kisregények című válogatását, akkor igen csak csodálkozni fogsz, amikor kinyitva egy regény bevezető sorai között találod magad. Nem erre számítottál. Ugyanez a helyzet a vázlatcímmel is. A vázlatcím után azt várja a konzulens, amiről a vázlat szól, nem mást.
A vázlat szerkezete problémás
Erre a legjellemzőbb példa, amikor a vázlatpontok nem kellően alábontottak, esetleg teljesen hiányzik az alábontás. A vázlatpontjaid attól lesznek megfelelőek, hogy kapcsolódnak a témádhoz és jól választod meg a részterületeket.
Példa
cím: Online foglalási rendszerek fejlesztési lehetőségei
az egyik vázlatpont:
Az online foglalási rendszerek
alpontjai
az online foglalási rendszerek térnyerése
a legnagyobb fejlesztő cégek
az online foglalási rendszer sarkalatos pontjai
az online foglalási rendszer előnyei- hátrányai
Ez a vázlatpont megfelelően alábontott, ha programozási szempontú a szakdolgozatod. Azaz arról írsz, programozás terén mire kell figyelnie az online foglalási rendszer gyártójának, előállítójának. Milyen nagy konkurensekkel kell számolni és milyen előnyöket kell magába foglalnia a rendszernek.
A fenti vázlatpont viszont nem megfelelően alábontott, ha a fejlesztés során alkalmazott programozási nyelvek összehasonlításáról vagy az online foglalórendszer felhasználói élményéről írsz a szakdolgozatodban. Ezek esetében már kicsit sántít a vázlat, hiszen szó sincs benne például a programozási nyelvek ismertetéséről, illetve azokról az élményekről, melyek könnyítik a felhasználói alkalmazást.
Figyelj arra, hogy a vázlatpontok alábontása érintse azokat a területeket, amiről írni szeretnél. Ellenőrizd le a saját vázlatpontjaidnál, hogy az alpontok valóban kapcsolódnak-e adott vázlatponthoz és a teljes vázlathoz.
A másik jellemző a vázlatszerkezeti hiba, amikor egyszerűen kihagysz egy-egy fontos részterületet. Például egy számviteli problémát elemző szakdolgozatnál nem írsz a jogszabályi környezetről.
Sokszor látom, hogy a legevidensebb részterületeket hagyjátok ki a vázlatpontok közül, ami arra utal, hogy nem gondoltátok kellően végig a témát.
folytatás jön….