Kérdőív alapok

March 30, 2016

 

A kérdőív jó kiegészítője a dolgozatodnak, feltéve, ha figyelsz néhány dologra az összeállítás során. A rosszul elkészített kérdőív viszont éppen ellenkező hatást válthat ki, gyengítheti a szakdolgozat színvonalát.

 

Itt van néhány alap dolog, amire figyelned kell a készítés során. Először is ne próbáld meg a végleges kérdőívet már a dolgozat elején elkészíteni. Semmi értelme, ugyanis nem lesz jó. Amikor elkezded a dolgozatod írni, még egy csomó dolog homályos. Ezekre akkor fogsz rájönni, amikor már legalább az elkészítendő oldalak felén túl vagy. Menet közben számos jó ötleted lesz, amit érdemes beemelni a kérdőív kérdései közé.

 

Az összeállítás során törekedj az egyszerűségre és érthetőségre. Nem kell tudományosan megfogalmazott, többszörösen összetett mondatokban kérdezned. Nem fogja szeretni, sőt valószínűleg nem fogja érteni az, aki kitölti.

Aki kitölti, az szívességet tesz neked, neki ez plusz időtöltés, nem valószínű, hogy értelmezéssel szeretné az idejét tölteni. Lehet, hogy ki sem tölti, ha nem érti, de ami még rosszabb, csak úgy lendületből kitölti, rendes átolvasás nélkül. Az pedig neked nem lesz túl szerencsés a feldolgozás, értékelés során.

 

Csak annyit kérdezz, amennyit muszáj.  Ez két részre bontható. Egyrészt a kitöltő személyére, másrészt a  kérdések számára, milyenségére.

A kitöltőtől csak azokra az adatokra kérdezz rá, amelyek szükségesek a kutatáshoz.

 

Például, vizsgálod a krém fogyasztási szokásokat a nők körében.Minden olyat meg kell kérdezned, ami a dolgozatodban elemzés tárgya. Azaz kérdezheted a korukat, foglalkozásukat, végzettségüket,családi állapotukat, lakóhelyüket, gyermekeik számát. De csak akkor, ha a dolgozatodban, szakirodalommal vizsgáltad azt a részt.  Ha a szakirodalomból feldolgoztad a település, a végzettség és a foglalkozás szerinti krémhasználati statisztikákat, akkor a kérdőívben csak ezekre térj ki. Nem érdekes a válaszadó családi állapota, gyermekei száma, lakóhelye.

 

A kérdések száma és milyensége, vagy mélysége is olyan legyen, ami passzol a dolgozatod elméleti részéhez. Az előbbi példánál maradva, ha a krémek közül az arckrémeket vizsgálod, akkor ne kérdezz a testápolókról. Ha a biokrémek használatát vizsgálod, akkor a "mű" krémek használata sem lesz érdekes számodra. Egy termékcsalád vizsgálatakor nem érdekesek a másik termékcsaláddal kapcsolatban feltett kérdések.

A kérdések mélységét tekintve csak annyira menj bele a részletekbe, ami még érthető a kitöltés során. Nem kell az összes, kémiai elnevezésű összetevőre rákérdezni, elég csak volumenében vizsgálni ezeket. Például, amiből kiderül, hogy valaki inkább a természetes, bio vagy inkább a "mű" krémeket fogyasztja.

 

A lényeg, hogy felesleges kérdések ne kerüljenek a kérdőívbe, mert megnehezítik a kitöltést és az értékelést is. A felesleges kérdések felesleges mellékutakat jelentenek, amelyek elvisznek a dolgozat fő gondolati vonaláról. Az elemzésed olyan részeket is fog tartalmazni, mely nem kapcsolódik a szakirodalmi részhez és az ilyeneket a konzulens általában kihúzatja a szövegből. Akkor pedig feleslegesen dolgoztál.

Szóval csak annyit kérdezz, amennyit muszáj. Azt viszont kérdezd meg pontosan és érthetően.

 

Folytatás következik...

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Recent Posts

December 10, 2019

December 6, 2019

December 4, 2019

Please reload

Archive
Please reload

Follow Us
  • Pinterest
  • Facebook Basic Square