Mi van, ha a konzulens visszadobja a vázlatod? II.

December 8, 2017

Folytatom az előző heti blogbejegyzést. Ha nem sikerült elolvasnod az első részt, itt megteheted.

 

 

 

A saját kutatás módszere a probléma

 Az egyik legjellemzőbb saját kutatás a kérdőív. Sokan is választjátok. A kérdőív számos előny mellett azonban nem minden területre megfelelő. A kérdőív előnyeit akkor tudod jól kihasználni, ha könnyen meg tudod határozni a kérdezettek körét és könnyen el is éred őket.

 

Példa

 

Egy adott szálloda szolgáltatásainak összetételét, minőségét vizsgálod a szakdolgozatodban. Kíváncsi lennél a szállóvendégek véleményére is. Az ötlet jó, a kérdőíved mégis hibás lehet. Az első és legalapvetőbb probléma, ami felmerül: 

Hogyan éred el a kitöltőket? Online? Gondolom ez jutott először eszedbe. Ez csak akkor jó megoldás, ha sok olyan ismerősöd van, aki online elérhető (például Facebookon) és volt már abban a szállodában.

Személyesen? Háááát. Hogyan is lesz ez? Leülsz a szálloda halljába és a vendégeket egyesével megkéred válaszoljanak a kérdéseidre? Szerinted hányan fognak segíteni neked? És hány napon át kell ott üldögélned?

Megkéred az ismerősöd, aki éppen ebben a hotelben dolgozik? Ez tuti megoldás lenne, ha a szálloda hozzájárulását adja és az ismerősödnek lesz annyi ideje a munkája mellett, hogy minden vendéget megkérjen, töltse már ki a kérdőívet. Hidd el egyikre sincs nagy esély.

Ennél a példánál jobb megoldás, ha saját kutatáshoz az interjút választod a szakdolgozatodban. Két- három szakembernek teszed fel a kérdéseidet és a válaszaidat építed be a dolgozatba.Egy másik lehetséges megoldás az esettanulmányok készítése és felhasználása a szakdolgozatban. Erről már írtam itt és itt. 

 

Hipotézis(ek) problémák

 

A hipotéziseknél az első és legjellemzőbb probléma, amikor úgynevezett „nullhipotézist” teszel a vázlatodba. A „nullhipotézis” egy olyan állítás, kijelentés, ami valamilyen alapkijelentés. Amit mindenki tud, nincs rajta mit igazolni.

 Példa „nullhipotézisre” egy meterológiai adatokat feldolgozó dolgozat esetében:

Magyarországon a nyári csapadékmennyiség nem elegendő a mezőgazdasági termelés számára.

Egy megfelelő hipotézis ugyanebben a témában:

Magyarországon a klímaváltozás hatására a nyári időszakban leeső csapadék mennyisége és eloszlása terén jelentős eltérések tapasztalhatók a korábbi időszakokhoz képest, melyek komoly változtatásokat igényelnek a mezőgazdasági termelésben öntözés és melioráció (talajjavítás) területén.

 

A nullhipotézist nem szereti a konzulens, mert nincs mit igazolni rajta. Te sem fogod szeretni, mert nem  segíteni a munkádat, sőt a dolgozatot is széttöri.

Érdemes kis időt szánni a megfelelő hipotézis kiválasztására.

 

A másik gyakori probléma szokott lenni a túl sok hipotézis választása. Az utóbbi időben számos iskolánál látom, hogy több hipotézist kérnek, jellemzően hármat, van ahol ötöt. Ezzel önmagában nem is lenne baj, de mégis. Egy 30-50 oldalas dolgozat esetében 3-4 hipotézist teljes mértékben igazolni szinte lehetetlen. 3-4 hipotézis igazolása 3-4 alirányt is jelent. Ahhoz, hogy ezeket az irányokat követni tud, nagyon képben kell lenned. Nem vonom kétségbe, hogy így van, de a tapasztalatok azt mutatják, nem szokott sikerülni a több hipotézis igazolása egy dolgozaton belül. Persze erre is van megoldás, de szerintem felesleges ennyire elbonyolítani a dolgot. A valódi gond ott kezdődik a több hipotézis esetén, mikor a hipotézisek egymásnak ellent mondanak vagy legalábbis nem kapcsolódnak egymáshoz. Gondold végig! Három -négy hipotézis igazolása és megfelelő alátámasztása oldalszámban sem kevés. Végül az szokott történni, hogy a 3-4 hipotézisből egy igazolást nyer, a többi 2-3 igazolása pedig néhány mondatban elintézésre kerül. Ettől a szakdolgozatod nem befejezettnek tűnik átolvasás után.

 

Összegyűjtött szakirodalom

 

A szakirodalomnál a vázlatkészítés szakaszában a legjellemzőbb konzulensi kifogás az szokott lenni, hogy kevés vagy túl sok az internetes forrás. A vázlat összeállításakor mindenkinek azt szoktam javasolni, jóval több irodalmat gyűjtsön össze, mint amire valószínűleg szüksége lesz. Minimum 15 nyomtatott könyv vagy cikk és minimum 15 internetes forrás szerepeljen a vázlatban. Később könnyebb ebből elhagyni irodalmat vagy lecserélni.

Ráadásul a több induló irodalom keresése abban is segít, hogy már a szakdolgozatírás elején, még a tényleges munka megkezdése előtt látni fogod, mely részekhez kevés az irodalom. Ennek megfelelően kicsit módosíthatsz a vázlatodon és a hipotéziseden is.

 

Összefoglalva: A konzulens által visszadobott szakdolgozat vázlat még jól is jöhet. Segít abban, hogy felfigyelj a hiányosságokra és még időben korrigáld azokat. Ennek figyelembevételével már nem is olyan riasztó, ha a konzulens nem fogadja el elsőre a vázlatod.

Persze ahhoz, hogy elfogadja vagy visszadobja a vázlatod, el kell neki küldened azt. Triviális, mégis sokan egyszerűen kihagyjátok ezt a lépést. Te ne tedd! Szerencsésebb, ha már itt kiderülnek a hibák, mintha később több oldal megírása után kerül erre sor.

 

Küldd el a kész szakdolgozat vázlatod a konzulensnek!

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

Recent Posts

November 12, 2019

November 6, 2019

October 29, 2019

Please reload

Archive
Please reload

Follow Us
  • Pinterest
  • Facebook Basic Square