top of page

Amitől a konzulens beájul


A konzulens ember, ha hiszed, ha nem.

Nem, nem terrorista, akinek egyetlen fő célja, hogy téged kikészítsen. Nem is űrlény, aki érthetlen, galaktikus nyelven nyomja a jobb füledbe a teendőket.

- Na jó, ez utóbbi előfordulhat -

Ő csak azt szeretné, ha zökkenőmentesen és minimális problémával leadnád a dolgozatodat.

Nézzük mitől ájul be egy konzulens. Kezdjük a negatív példákkal.

Negatív beájulások

  • Amikor már a negyedik konzultációra mész el úgy, hogy ismét nagymamád született és ezért nem tudtál készülni. Ha állandóan valamilyen kifogással jössz, miért nem készültél, akkor az egyértelműen annak a jele, nem érdekel a saját szakdolgozatod. Ha téged nem érdekel, a konzulenst, miért érdekelné?

  • Amikor lövésed nincs a szakod, szakirányod alap kifejezéseiről. Nincs annál elszomorítóbb, mikor éveken keresztül hallgattál valamilyen tárgyat és a végén fogalmad nincs az alapokról. A választott témához kapcsolódó alapfogalmakat nézd át. Ha nem érted, lehet, hogy érdemes más témát választanod.

  • Amikor elmagyarázod neki, amit ő tanít. No komment.

  • Amikor világmegváltó, de kivitelezhetetlen ötlettel álsz elő a választott témán belül. A témád kidolgozása egyértelműen megmutatja, menyire vagy otthon a területen. Ha olyan ötlettel állsz elő, mely nem megoldható, akkor abból az látszik, hogy nem ismered a témádat. Nem jól mérted fel, miről lehet írni, illetve miről nem.

Pozitív beájulások

  • Ha készültél. No komment.

  • Amikor látszik foglalkoztál az anyaggal. Legalább az kiderül, hogy a témán belül melyik részterülettel szeretnél foglalkozni. Látszik, hogy jól el tudod határolni azt a részterületet a teljes témán belül.

  • Ha nem lopod az idejét olyan kérdésekkel, amik le vannak írva a tartalmi, formai elvárásoknál. Neked is, neki is ciki, ha ilyesmivel töltitek a konzultációt, ahelyett, hogy értelmes, tartalmi kérdésekkel foglalkoznátok.

  • Ha van vázlatod, az már sok mindent elárul, hol tartasz a téma feldolgozásában. A vázlatnak minden konzulens örül. Ebből látja, milyen logika mntén gondolkodsz. Könnyebben tud segíteni is.

  • Amikor látszik, el akarod készíteni a dolgozatot. Gondold el, van egy tanár, aki szereti amit oktat. Örül olyan diáknak, aki szintén szereti, vagy legalábbis érdeklődik ez után a téma után. Nagyobb lelkesedéssel fog segíteni neked, mint egy olyan diáknak, aki csak túl akar lenni a dolgozaton.

  • Amikor van irodalmad, és már csak bizonyos részekhez kell az ő segítsége. Például valamelyik fejezethez szükséged lenne egy új cikkre és szeretnéd, ha ő ajánlana. Pozitív érzés, ha nem tőle, a konzulenstől várod a teljes irodalmi kutatást. Megjegyzem, az a konzulens, aki szerelmese a saját tárgyának, örömmel ad irodalmat, bőven.

  • Tervezel saját kutatást és ötleted is van hozzá, mi legyen benne. Nincs is annál jobb, mikor tudod, érted, miért éppen az interjút választottad a dolgozatodhoz. Meg tudod magyarázni, kivel, miről és miért készíted el. Kérdőívnél, illetve gyakorlati példa esetében ugyanez a helyzet. Tudd megmagyarázni, miért éppen az a megfelelő választás.

Összsességében, ha látszik, nem tőle várod el, hogy a kezdetektől segítsen. Gondolj bele, arra nincs elég idő, hogy az összes, nála szakdolgozatot író diáknak fogja a kezét és a nulláról kezdje mindenkivel építeni a dolgozatot.

Azoknak fog inkább segíteni, akiknél látja maguktól is lépegetnek előre, nem mindig rá várnak.

Nem azt mondom, hogy vakon keresd a konzulensed kedvét. Azt viszont mondom, gondolkodj. Figyelj a jelekre és készülj fel a konzultációkra. Ne azzal menjen el az a rövid kis idő, hogy magyarázod a bizonyítványod és arról beszélgettek, mi nincs meg.

A szakdolgozat egy önálló munka, a tied és nem a konzulensé. Neki már van diplomája. Neked a szakdolgozat által lesz. Dobd be magad.


110 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page