Amennyiben még ebben a félévben szeretnéd leadni a szakdolgozatodat és azon szerencsések közé tartozol, akik mindezt május közepéig tehetik meg, még van lehetőséged egy kérdőív beillesztésére is.
A kérdőív kapcsán sokan úgy gondoljátok elég néhány kérdést összeszedni és utána ismerősöknek körbe küldeni emailben. Ha te is ezt a technikát követed, ne számíts túl jó eredményre. Lehet, hogy az összeállítás könnyen és gyorsan fog menni és az ismerőseid is hamar kitöltik, de az elemzéssel szenvedni fogsz.
A jól elkészített kérdőív egyik ismertető jele, hogy az elemzés, az értékelés is könnyen elkészíthető a válaszok alapján. Nem kínlódsz az ábrák összeállításával. Nem kell külön Excel táblázatokat gyártanod hosszú órákon keresztül.
Hogyan érheted ezt el? Adok hozzá egy-két ötletet, mire figyelj készítés közben.
A kérdőívet ne úgy kezeld, mint egy interjút
Bár a kérdőívben is kérdéseket teszel fel az interjúhoz hasonlóan, de mégis másként kell megközelítened, ha szeretnéd, hogy értelmes, hasznos válaszokat kapj. A kérdőívben finoman irányítod a kitöltő válaszait anélkül, hogy befolyásolnád. Amikor kérdezel valamit, akkor a felkínált válaszaidnak tartalmaznia kell azokat hívószavakat, amikkel kapcsolatban kíváncsi vagy a válaszokra.
Rossz kérdés: Szoktál a Facebookon ismerkedni?
Helyette: Hogyan szoktál a Facebookon ismerkedni?
válaszlehetőségek:
„Megbököm” a másikat, ha ismerkedni szeretnék.
Minden hozzászólását lájkolom, ha ismerkedni szeretnék
Küldök neki ismerős felkérést
Nem szoktam ismerkedni
A kérdőívben fontos a kérdések sorrendje, figyelj erre!
A kérdőívnek van egy sajátos logikája. Az elején szerepelnek olyan kérdések mint a kor, nem, iskolai végzettség stb. Az ezután következő kérdések kapcsolódnak majd a szakdolgozatod témájához. Ezeknek a kérdéseknek olyan sorrendet kell követniük, hogy a kitöltő is értse a kérdőíved témáját. Tudjon vele azonosulni. Amikor egy-egy válasz után a következő kérdésre lép, érezze a kapcsolatot az előző kérdéssel. Így nagyobb kedve lesz válaszolni is.
A kérdések épüljenek egymásra
Ne ugrálj a kérdések témája között. Az előző Facebookos példánál maradva, például vedd sorba először az FB használati szokásokhoz kapcsolódó kérdéseket, majd térj rá az ismerkedési szokásokhoz kapcsolódó kérdésekre. Utána jöhetnek a negatív ismerkedési tapasztalatok kérdései stb.
Csoportosítsd a kérdéseidet.
A kérdőív ne egyen túl hosszú
A válaszadók szívességet tesznek neked a kitöltéssel, ne sokkold őket 25-30 összetett kérdéssel. A legtöbb szakdolgozathoz elegendő 10-15 jól kiválasztott és megfelelő válaszlehetőségeket tartalmazó kérdőív.
A kérdőív ne rólad, hanem a szakdolgozatodról szóljon
Senkit nem érdekel te mit szeretnél tudni a témával kapcsolatban. A szakdolgozatod témájához, részeihez illeszkedő kérdéseket tegyél fel.
A kérdésekre adott válaszok legyenek egyértelműek
A kérdőívet nem csak összeállítani kell, hanem értékelni is. Ha nem szeretnél belerokkanni a válaszok értelmezésébe, akkor olyan kérdéseket és válaszokat találj ki, melyek érthetők a kitöltők számára is. Ilyenekre gondolok például, hogy két válasz ne üsse egymást, ne bizonytalanítsa el a kitöltőt egy már bejelölt válaszával kapcsolatban.
A következő példánál az utolsó 2 válasz teljesen felesleges, ugyanazt ragozza mint az első lehetőség. Meg fogja osztani a kitöltőket, és hátráltatja az elemzésedet is.
Például: Hogyan szoktál ismerkedni a Facebookon?
„Megbököm” a másikat, ha ismerkedni szeretnék.
Minden hozzászólását lájkolom, ha ismerkedni szeretnék
Küldök neki ismerős felkérést
Nem szoktam ismerkedni
Nem szoktam ismerkedni, de ha szeretnék ismerkedni, „megbököm” a másikat
Nem szoktam ismerkedni, de ha szeretnék ismerkedni, minden hozzászólását lájkolom.
Apróságnak tűnnek, de mégis fontosak, figyelj ezekre!