A szakdolgozatról általában mindenkinek két dolog jut eszébe. Az egyik, hogy hurrá, utána diplomás leszek, a másik pedig, hogy „Ó, csak ne kellene megírni”. A szakdolgozat megírása nem olyan nagy probléma, mint sokan gondoljátok. Sőt elkészítése számos előnyt is hozhat számodra a munkába állásnál.
Mire gondolok?
Például arra, hogy számos olyan alapvető dolgot begyakorolhatsz a szakdolgozat írásával, amire a munkaadók állásinterjún kíváncsiak lehetnek.
Mert mit keres a munkaadó?
Álmai munkavállalóját, aki most végez, ugyanakkor rendelkezik már tapasztalattal. Lendületes, jól átlátja a dolgokat szakmáján belül és mélységében érti az összefüggéseket. Átgondolva ezeket az elvárásokat már itt az elején ellentmondásokba ütközhetsz, hiszen ki rendelkezik kellő tapasztalattal, aki most kezd egy új szakmát. Senki. A szakmai gyakorlat ezek teljesítéséhez nem elegendő.
Hogyan tudod a szakdolgozatoddal alátámasztani, hogy te vagy arra az állásra a legmegfelelőbb? Azaz te vagy a munkaadó álmai munkavállalója.
Kezdjük ott, hogy mire való a szakdolgozat?
A szakdolgozat egy konkrét feladat, melynek sikeres elvégzése rámutat arra, hogy képben vagy a tanultakkal kapcsolatban elméleti szinten. Sőt gyakorlati téren (saját kutatás) is tudod alkalmazni önállóan a tanultakat. A szakdolgozat egy tükör rólad. Pontosabban arról, hogyan valósítasz meg egy önálló feladatot. Mennyire érdekel a szakmád és mennyire vagy igényes a munkádra.
Felhívja a figyelmet több mindenre. Mint például a rendszerező képességre. A szakdolgozatod megírásával kénytelen vagy a témán belül rendezni a gondolataidat és tematikusan blokkokba szedni. Témavázlatot készítesz, ami összefoglalja néhány oldalban a dolgozatod. Ugyanígy készülhetsz egy állásinterjúra is. Szedd pontokba a mondandódat, amit megosztanál és ezek mentén válaszolj a kérdésekre.
A szakdolgozat írásához figyelembe kell venned a készítési feltételeket és a szóbeli útmutatásokat. Ez jellemzően az iskola tartalmi- formai elvárásainak megismerése, illetve a konzulensed útmutatása. A munkahelyeden a főnököd lesz a konzulensed és a készítési feltételeket is ő adja majd meg. Tudnod kell értelmezned, amit mond és annak megfelelően összeállítani a projektet, a szöveget, a teendők listáját, az Excel táblát és az akármit, amire éppen szükség van adott feladatnál, problémamegoldásnál.
A témaválasztás, mint problémakezelés. A témádat egy probléma köré építed, majd erre a problémára keresel megoldást. Értelmezel, kifejtesz, lényeget emelsz ki. A téma a te választásod, sőt a felvetett probléma megoldásához kapcsolódó saját kutatás is. A szakdolgozatod kidolgozásának minősége rávilágít arra, mennyire vagy képes egy problémát kibontani és szakmai ismereteid szerint megoldani azt. Mert hidd el a cégeknél is van probléma, amit kezelni kell. Témának választhatsz olyat is, mely egy adott cégnél felmerült konkrét problémát boncolgatja. Ehhez rögtön kereshetsz a vállalat munkatársai közül egy külső konzulenst is, aki belső információkkal segíti a munkádat. Ezzel akár a jövőbeni állásod is megalapozhatod.
A releváns információ hatalom. Ez a közhelyes kijelentés megállja a helyét esetedben is, az állásinterjúnál. Rendben, de hogyan szeded össze a megfelelő információkat, melyekkel „hatalmat gyakorolhatsz”. Persze ott a Google, gondolhatnád, ahol minden információ elérhető. És igazad van, de a Google hátránya éppen az, ami az előnye. Túl sok információ áll rendelkezésre minden témában. Ezek közül csak akkor fogod tudni kiszűrni a neked megfelelőket, ha tudsz tematikusan kutatni. Ezzel időt is spórolsz, hiszen felesleges találatokkal nem fogsz foglalkozni. Ugyanez a helyzet a munkahelyeden is. Egy önálló munkavégzés esetén egyáltalán nem mindegy, hogy a feladathoz szükséges adatokat össze tudod -e gyűjteni és ha igen, arra mennyi időd megy rá. A Google mellett mondhattam volna a könyvtári adatgyűjtést is, ott is ugyanaz a helyzet. Az információk közül ki kell emelned az oda nem illőket.
Egy újabb kérdés a felhasznált információk tömörítésének képessége. A kész szakdolgozatod 30, 40, 60 vagy több oldalon részletezi az összegyűjtött adatokat. De elsőre ennyit senki nem fog elolvasni, össze kell tudnod foglalni kicsit rövidebben a mondandót. A szakdolgozatnál ezt a célt szolgálja az absztrakt. Az állásinterjún és később a munkádban is szükséged lesz a tömörítési képességre.
Ide kapcsolódik a tartalmi tagolás, a logikai ív. A szakdolgozatodnál ezt a tartalomjegyzéked kellő alábontása igazolhatja. A kellő mélységben alábontott fejezetek segítik a megfelelő elemzést és problémakibontást, valamint annak megoldását. Elárulja, mennyire vagy képes egy témát a terjedelem szerint részterületekre bontani. Munkára átfordítva, mennyire vagy képes egy problémát csak és kizárólag a megfelelő mennyiségű információ felhasználásával alátámasztani és megoldani.
A tartalmi tagolás mellett az olvashatóság sem mellékes. A szakdolgozat írása közben a fogalmazásodat is csiszolhatod. A munkahelyen a kollegáid között népszerűbb leszel, ha az általad készített anyagok érthetőek és könnyen követhetők. Ez megkönnyíti a csoportos és az egyéni feladatok elvégzését is. Hidd el, leendő munkaadódnak ez is fontos lesz.
A szakdolgozatoddal megmutathatod kritikus hozzáállásodat is. És itt nem az okoskodásra gondolok. Sokkal inkább arra, hogy véleményed van a területről. Meg tudod mutatni, hogy a te szakmádban, az eddig megírt és felhasznált szakirodalomhoz képest te mit gondolsz másként, min változtatnál. Az álláskeresés esetén ez azért fontos mert, a cég örül minden olyan új alkalmazottnak, aki robotüzemmód helyett képes értelmes gondolatokkal is segíteni a vállalkozás munkáját. Gondold csak végig, egy frissen érkezett, külső személy sok szempontból könnyebben veszi észre a belső problémákat.
Egy új szakmában történő indulásnál az egyik fő probléma a gyakorlati tapasztalat hiánya. Ezen nem tudsz változtatni, amíg nem lesz tapasztalatod. Viszont egy jól felépített szakdolgozattal bizonyítani tudod, hogy a szakmádon belül, a kiválasztott részterületen, hogyan gyűjtöttél információkat, hogyan dolgoztad azokat fel, hogyan készítettél ehhez saját kutatást és végül milyen összegzést vontál le ebből. Ezzel arra mutatsz rá, hogy bár gyakorlati tapasztalatod még nincs, de elméleti tapasztalatod már van a kötelezően tanult szakmai ismeretek mellett. A minőségileg magas szintű szakdolgozat referenciaként használható, hiszen arra utal a munkádat is hasonló színvonalon és minőségi szinten fogod majd végezni. Márpedig ha
referencia, akkor a szakdolgozatod lehet az önéletrajzod egyik eleme is. Beépítheted a témád feldolgozását a rövid bemutatkozásodba vagy akár a motivációs levélbe is. Írhatsz arról, miért választottad a szakmádon belül ezt a részterületet a diplomadolgozat megírásához. De azt is kiemelheted, milyen következtetésekre jutottál a szakdolgozatoddal, ami szakmán belül éppen ehhez a céghez irányított, amiért éppen itt szeretnél dolgozni.
Ezek mentén szerintem nem kérdés már számodra sem, hogy a szakdolgozatod miért és hogyan segítheti az elhelyezkedésedet szakmán belül. Ehhez persze szükséged lesz egy minőségileg megírt szakdolgozatra, egy jól minősített diplomára. Azaz a szakdolgozatod megírását ne kötelező gyakorlatként fogd fel, hanem lehetőségként. A kötelezőből kovácsolj előnyt! Már a szakdolgozati témaválasztásnál gondold végig, hol, milyen részterületen szeretnél elhelyezkedni szakmán belül és annak mentén válassz. Úgy készítsd el a szakdolgozatod, hogy a belefektetett energiád megtérüljön, azaz a leírtakat később is tudd használni, akár PhD- nél akár munkahely keresésnél.
A profi szakdolgozat elkészítéséhez sokan kértek már segítséget. Itt te is megoldást találhatsz a felmerült kérdéseidre.
Sok sikert a szakdolgozat írásához és az álláskereséshez.
Koza Andrea
külső konzulens
kutatásmódszertan oktató
